Forradalom a műanyagban: A lipcsei feltaláló bemutatja a gyapjú-tej műanyagot”!

Forradalom a műanyagban: A lipcsei feltaláló bemutatja a gyapjú-tej műanyagot”!

A műanyaghulladék problémája napjainkban mindenütt jelen van. A műanyag termékek gyakran hosszú életciklusúak, és csak több ezer év után tönkremennek. Ez azt jelenti, hogy a világ óceánjai egyre szennyezettebbek, a bennük élő állatok pedig veszélybe kerülnek. Ezek az állatok műanyagot fogyasztanak, és ennek következtében éhen halnak, ami komoly hatással van az ökoszisztémára. Ezenkívül a mikroműanyagok bekerülnek a táplálékláncba; Becslések szerint az emberek hetente egy hitelkártyának megfelelő mennyiséget fogyasztanak mikroműanyagból. Ebben az összefüggésben ma már léteznek olyan innovatív megközelítések, amelyek segíthetnek javítani ezen a helyzeten.

Ígéretes példa Lipcséből: Az Aevoloop cég új típusú műanyagot fejlesztett ki, amely állítólag stabil, költséghatékony és könnyen újrahasznosítható. Manuel Häußler alapító a terméket „minden kereskedelemben kapható műanyag”-ként írja le. Ez az innovatív anyag a molekulaszerkezetben előre meghatározott töréspontokat tartalmaz, amelyeket oxigénatomok szakítanak meg. Ezek a tulajdonságok elősegítik a műanyag újrahasznosítását és biológiai lebomlását, ami fontos lépést jelent a fenntarthatóbb jövő felé, amint azt MDR jelenti.

Új előírások a hulladékok szétválasztására

Az ilyen innovatív anyagok mellett 2025. május 1-től új szabályozás lép életbe a szerves hulladékok szétválasztására vonatkozóan, ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy jelentősen csökkentsék a szerves hulladékgyűjtőbe kerülő műanyag termékek mennyiségét, még akkor is, ha biológiailag lebomlóként hirdetik őket. A szerves hulladékokról szóló rendelet új előírásai szerint a szerves hulladék legfeljebb 0,5 százaléknyi műanyagot tartalmazhat. Ez minden idegen anyagra vonatkozik, beleértve a csomagolóanyagokat és a kávékapszulákat is, amelyeket gyakran károsnak tartanak a környezetre. A BMUV szerint különösen a műanyagok teszik ki a legnagyobb arányban idegen anyagokat a szerves hulladékban, és mikroműanyagokká bomlanak le, ami negatívan befolyásolja a talaj és a víz minőségét.

Ezen új előírások végrehajtása a tisztítótelepek üzemeltetőinek feladata, akiknek ellenőrizniük kell az idegen anyagokat a szállított szerves hulladékban. A megengedett felső határok túllépése esetén ezeket az idegen anyagokat el kell távolítani. Az önkormányzatok felelősek a szerves hulladékok begyűjtéséért a magánháztartásokból. Azok a fogyasztók, akik műanyag termékeket dobnak a szerves hulladékgyűjtőbe, olyan következményekkel járhatnak, mint az újraválogatás vagy a maradék hulladékként történő ártalmatlanítás.

Műanyag a világ óceánjaiban

A műanyaghulladék hatásai nemcsak a szárazföldet, hanem az óceánokat is érintik. A mikroműanyagok és a műanyaghulladék széles körben megtalálható az óceán minden területén: a víz felszínén, a vízoszlopban, a tengerfenéken és a tengeri jégben, valamint az élőlényekben. Az óceánokban lévő szemét tényleges mennyiségét azonban nehéz számszerűsíteni. A tudósok azt tapasztalják, hogy az óceán nehezen megközelíthető területein nagy mennyiségű szemetet nem lehet felfogni, és a műanyagszemét jelentős része már mikroműanyaggá bomlott. Az ESKP szerint jelentős szükség van kutatásra az ökoszisztémákra és szervezetekre gyakorolt ​​hatások megértéséhez.

A cselekvés sürgőssége vitathatatlan. Új eljárások és anyagok kidolgozása szükséges a műanyaghulladék környezetbe jutásának csökkentése érdekében. Az iparnak itt különös felelőssége van. Csak a természettudományok, a mérnöki és a humán tudományok közös erőfeszítéseivel lehet fenntartható megoldásokat találni a műanyaghulladék elkerülésére, valamint bolygónk és embertársaink egészségének védelmére.