EU-tilalom: Hogyan reagálnak a lipcsei vendéglősök a kolbászdilemmára

EU-tilalom: Hogyan reagálnak a lipcsei vendéglősök a kolbászdilemmára

2025. október 8-án az Európai Parlament elfogadta azt a vitatott határozatot, amely szerint a vegán és vegetáriánus termékeknek többé nem lehet „szelet”, „hamburger” vagy „kolbász” neve. Ennek a tilalomnak az a célja, hogy minimálisra csökkentse a valódi húskészítményekkel való összetéveszthetőség kockázatát. A döntést azonban még jóvá kell hagyniuk a tagállamoknak, ami heves vitákat váltott ki a törvény hatásáról, különösen a vendéglátó szektorban és a fogyasztók körében. Erről számol be LVZ.

A lipcsei vendéglátóipar meglepődik a döntésen. Kristoff Liebers, a „Vleischerei” alapítója eltúlzottnak minősíti a tilalomról szóló vitát. A „Vleischerei” olyan kreatív kifejezéseket használ, mint a „curry kolbász” és a „steak” a növényi alapú termékekre. Liebers arra figyelmeztet, hogy a kisebb cégeket fenyegető valódi veszélyt a nagyvállalatok jelentik, nem pedig a termékeik elnevezései.

A vendéglátóipar reakciói

Raphael Konieczny a „Vleischerei”-től elavultnak tartja a vitát. Andreas Grollmann, a „Milu vegan” munkatársa szintén aggodalmának ad hangot, és figyelmeztet az új nevek által okozott esetleges zavarokra. Tom Räntzsch, a „Bibabo” tulajdonosa megkérdőjelezi a törvény hasznosságát, és hangsúlyozza, hogy cége már alternatív neveken kínál húspótló termékeket.

Az új törvény kritikusai úgy vélik, hogy az nemcsak zavart kelthet, hanem jelentős költségeket is róhat a gyártókra. Szintén kritikák érik, hogy a témának kevés prioritása van az élelmiszeripar sürgetőbb kihívásaihoz képest. A közösségi oldalakon már keringenek a névtilalommal kapcsolatos rajzfilmek és viccek.

Fókuszban a fogyasztóvédelem

A vita nemcsak a vendéglátóiparban, hanem a fogyasztóvédők körében is heves vitákat vált ki. Hevesen ellenzik az olyan kifejezések betiltását, mint a „szójaszelet”. Chris Methmann -tól Foodwatch bírálja a tilalmat, mint „lobbizmust a húsipar szolgálatában”, és hangsúlyozza, hogy a fogyasztók általában egyértelműen különbséget tudnak tenni a vegán és a hústartalmú termékek között.

Emellett a BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet támogatja a fogyasztóvédők követeléseit, és kijelenti, hogy a fogyasztók többségét nem zavarják a kifejezések. Inkább egyértelmű címkéket követelnek a nevek betiltása helyett az átláthatóság növelése érdekében.

Az adathelyzet azt mutatja, hogy Németországban 2024-ben 53,2 kg volt az egy főre jutó húsfogyasztás, míg a húsmentes alternatívák gyártása elérte a 126 500 tonnát, ami 4,0 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezek a számok a növényi alapú étrendek iránti növekvő érdeklődést mutatják, amelyre az EU Bizottsághoz intézett kérdések is kitérnek. Az olyan kérdésekről, mint a növényi alapú termékek elterjedése a szupermarketekben és az egész EU-ra kiterjedő címkézési program lehetősége, vita folyik, és ezeket a Bizottságnak küldött levélben fogalmazták meg. Európai Parlament benyújtásra került.