Egyház politikai vitában: az elzárkózás és a felelősség között
Klöckner Bundestag elnöke és politikusai az egyház politikai szerepéről vitatkoznak a hannoveri egyházkongresszuson 2025. október 24-én.

Egyház politikai vitában: az elzárkózás és a felelősség között
Az egyház és a politika kapcsolata állt a középpontjában annak a vitának, amelyet Julia Klöckner (CDU) Bundestag-elnök kezdeményezett. Klöckner visszafogottságra szólítja fel az egyházakat a napi politikában, és bírálja, hogy a vallási közösségek nem elég releváns témákhoz hozzászólnak, például a közlekedési szabályokhoz. Ezeket a szavakat a Rundblick egy podcastjában vette át, amelyben Christian Calderone (CDU) és Michael Lühmann (Zöldek) is megszólalt. Lühmann ellentmond Klöcknernek, és hangsúlyozza, hogy az egyháznak politikailag kell fellépnie annak érdekében, hogy védőteret tudjon kínálni, ami az NDK-ban szerzett tapasztalatain alapul.
Lühmann hangsúlyozza, hogy az egyház központi szerepet játszott a SED-rezsim elleni hétfői tüntetéseken. Szükségesnek tartja, hogy az egyház minden politikai oldal számára kényelmetlenül érezze magát, és részt vegyen a vonatkozó társadalmi vitákban. Calderone arra is figyelmeztet, hogy a túlpolitizálás felhígíthatja az egyház egyediségét, ugyanakkor hangsúlyozza az alázat szükségességét a politikai vitákban.
Az egyház szerepe a társadalomban
Az egyház politikai szerepvállalása körüli vita többféle perspektívát ölel fel. Anne Gidion, a protestáns egyház képviselője hangsúlyozza, hogy az egyház feladata, hogy olyan fontos társadalmi kérdéseket vigyen be a politikai diskurzusba, mint a társadalmi igazságosság, a migráció és a fenntarthatóság. Karl Jüsten a katolikus egyház részéről is azt az elvárást látja, hogy az egyház állást foglaljon olyan fontos kérdésekben, mint az életvédelem.
Egy másik eszmecserében Christian Stäblein a protestáns egyháztól azt hangsúlyozta, hogy az egyházaknak nem szabad jobb politikusként fellépniük, hanem inkább figyelmeztetniük kell, és a lelkiismerethez kell szólniuk. Annette Schavan, a CDU volt oktatási minisztere kifejti, hogy az egyházak fontos párbeszédpartnerek a politikai pártok számára, még akkor is, ha nem mindig van egyetértés álláspontjukban.
Kritika és vita
A párbeszéd rávilágít arra a kihívásra is, hogy az egyházaknak politikai kérdésekben kell megnyilvánulniuk anélkül, hogy eltévednének az aktuális politikai kérdésekben. Kathrin Göring-Eckardt (zöldek) azt kéri, hogy az egyházak ne lépjenek fel értékügynökségként. A soron következő gyülekezeti konferencia mottója: „Színesen összekapcsolva” a keresztény hit sokszínűségét kívánja megünnepelni, teret adni a találkozásoknak és a megértésnek.
Összességében világossá válik, hogy az egyház és a politika kapcsolata kényes téma. Míg egyes politikusok az egyház fenntartott szerepét szorgalmazzák, mások azt szorgalmazzák, hogy az egyházak aktívan foglalják el helyüket a társadalmi vitákban. Az egyház politikai szerepvállalásáról szóló beszélgetés tehát továbbra is aktuális marad, és a közelgő hannoveri egyházi konferencia keretében folytatódik, ahol a szállodák már majdnem teljesen foglaltak, és számos rendezvényt terveznek.