Hálaadás Schönauban: A hit és a közösség ünnepe!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A Schönau plébánia 2025. október 27-én istentisztelettel ünnepelte a hagyományos hálaadást, és hálát adott a termésért.

Die Pfarrgemeinde Schönau feierte am 27. Oktober 2025 mit einem Gottesdienst das traditionelle Erntedankfest und dankte für die Ernte.
A Schönau plébánia 2025. október 27-én istentisztelettel ünnepelte a hagyományos hálaadást, és hálát adott a termésért.

Hálaadás Schönauban: A hit és a közösség ünnepe!

2025. október 27-én ünnepi istentiszteletet tartottak a hálaadás alkalmából a schönaui plébánián. Rupert Wimmer lelkipásztor üdvözölte a híveket és vezette a szertartást, melynek központi témája a köszönet az áldott aratásért. A gyönyörűen feldíszített, friss gyümölcsökkel és színes virágokkal díszített hálaadó oltárt a plébánia képviselőtestülete állította ki, míg a helyi óvodából a gyerekek és családok feldíszített gyümölcskosarakat hoztak az oltárra. Wimmer lelkipásztor prédikációjában megragadta az alkalmat, hogy hangsúlyozza a hit alapvető szerepét az aratás bőségében. Az istentisztelet végén köszönetét fejezte ki az egyházi kórustól kapott zenei támogatásért.

A Szüreti Fesztivál egy hagyományosan ünnepelt esemény Németországban, amelynek eredete mezőgazdasági fesztivál. A German Girl in America elmagyarázza, hogy a fesztivált általában október első vasárnapján tartják, ami 2025-ben október 5-ére esett. A katolikus egyház 1972-ben tűzte ki ezt a dátumot, hogy szeptember 29-re, Szent Mihály napja utánra helyezze. A fesztivál eredetileg a jó termésért való hálát és a közösségi ünneplést szolgálta.

Kulturális és vallási jelentősége

A hálaadásnak mély vallási gyökerei vannak, és mind a katolikus, mind a protestáns egyházakban ünneplik. Hagyományosan a templom oltárát búzakalászokkal, gyümölcsökkel és nagy vekni kenyérrel díszítik, és az esemény része az éneklés és az ünneplés, amelyet gyakran egy második esti istentisztelet egészít ki. Sok közösség lámpás felvonulással és tűzijátékkal ünnepli a fesztivált.

Emellett a hírek szerint a szőlőtermő vidékeken a hálaadást borfesztiválként is ünneplik. Egyes régiókban háromnapos ünnepségeket is tartanak, pénteken misével kezdődnek. Az egyik kellemes hagyomány az aratókirálynő megválasztása, aki búzakoszorúban vezeti az ünnepeket. Egyes területeken, például Pomerániában, az utolsó kalászból „Az Öreg” nevű alakot formálják, amelyet a helyi birtokoshoz visznek.

Fenntarthatóság és kínálat

A fesztivál nem csak alkalom az ünneplésre, hanem egyben az ember természettől való függésének a pillanata is. Sok közösség megosztja a szüreti felajánlásokat a rászorulókkal a fesztivál után, ami kiemeli a társadalmi felelősségvállalást és az összetartozást a közösségben. A nehezen megszerzett betakarításra emlékezve a hálaadás erősíti a fenntartható mezőgazdaságra és az élelmiszerek megbecsülésére vonatkozó tudatosságot.

A hálaadás ünneplésének első feljegyzései a korai kereszténységre vezethetők vissza, bár a római katolikus kontextusban az ünnepet már a 3. században dokumentálták. A modern hálaadás ünnepe számos korábbi szokásra is emlékeztet, amelyeket a világ különböző kultúráiban ünnepelnek. Ezek az ünnepségek, amint azt a [Wikipedia] történelmi kontextusában leírták (https://de.wikipedia.org/wiki/Erntedankfest), gyakran a kereszténység előtti hagyományokra nyúlnak vissza, és bemutatják az ember mély kapcsolatát a földdel és annak ajándékaival.