Suche
Mein Konto
A kézilabda egyesíti: Dirk Oschmannt a Keletről és identitását illetően
Dirk Oschmann a kézilabda szerepéről beszél Magdeburgban és a Kelet alulreprezentáltságáról Németországban, 2025.
A kézilabda egyesíti: Dirk Oschmannt a Keletről és identitását illetően
A Dirk Oschmann-nal 2025. június 13-án adott interjúban, amely a FAZ megjelent, a német tudós és szerző a kézilabda magdeburgi identitásformáló szerepével foglalkozik. Kiemeli az SC Magdeburg legutóbbi Bajnokok Ligája-győzelmét, amely jelentősen megerősítette a regionális büszkeséget.
Oschmann ugyanakkor aggodalmának ad hangot a Kelet alulreprezentáltsága miatt a német társadalom egészében. Úgy látja, hogy ez a helyzet az ország kohézióját fenyegeti, hiszen a keleti hangok és perspektívák gyakran nem hallatszanak meg. Ez különösen nyilvánvaló az identitásról és az összetartozásról szóló vitában.
A kelet-nyugati feszültség
A kelet-németországi emberek életének valóságáról szóló vitát Katja Hoyer történész is felveszi. „A fal ezen oldala” című könyvében kifejti, mennyire fontos megérteni az NDK-t a német történelem részeként. Az Angela Merkelnek a 2021-es német egység napján elmondott beszédéről szóló anekdotája érvelésének központi elemévé válik. A Halle an der Saale-ban Merkel „ballasztként” utasította el NDK-s életrajzát, és hangsúlyozta, hogy az átmenetet nem szabad egyszerűen „nulla óra”-nak tekinteni.
Ezt a perspektívát egészíti ki Oschmann munkája, aki a „Kelet: a Nyugat találmánya” című könyvében megkérdőjelezi a keletnémetek nyugatnémet nézetét. Posztkoloniális elemzési módszerrel bírálja azt a feltételezést, hogy a Nyugat a norma, a Kelet pedig a kivétel. Mindkét szerző, Oschmann és Hoyer, átfogóbb váltást szorgalmaz a német történelemben annak érdekében, hogy hallatsák a vélt vesztesek hangját.
Reakciók és viták
Hoyer és Oschmann könyvei nem mentesek a vitáktól. Míg Hoyer munkássága pozitív visszhangot kapott Nagy-Britanniában, a német kiadást kemény kritika érte. A kritikusok Hoyert azzal vádolják, hogy bagatellizálja az NDK-t, míg Oschmannt történelmietlennek minősítik. Mindketten hangsúlyozzák azonban, hogy nem akarják igazságtalan államként ábrázolni az NDK-t, hanem inkább az NDK-ban élők felfogására, élettörténetére kívánják összpontosítani munkájukat.
Ez a vita nemcsak kulturális jelenség, hanem messzemenő társadalmi vonatkozásai is vannak. A keletnémetek nézőpontját és tapasztalataikat a pánnémet kontextusba kell ágyazni, hogy teljes képet kapjunk a német történelemről.