Suche
Mein Konto
A vadméhek a fókuszban: A rhöni falvak a nagyobb biológiai sokféleségre összpontosítanak!
Fabienne Maihoff a schönau-i vadon élő méhpopulációkat tanulmányozza, hogy elősegítse biológiai sokféleségüket és élőhelyeiket.
A vadméhek a fókuszban: A rhöni falvak a nagyobb biológiai sokféleségre összpontosítanak!
A Rhön festői falvaiban, különösen a Rhön-Grabfeld járásbeli Schönau an der Brendben Fabienne Maihoff biológus a vadon élő méhek élőhelyeit vizsgálja. Ez a kutatás a Würzburgi Egyetem „Humming Villages” projektjének része, amelynek célja a vadon élő méhek számának és fajdiverzitásának növelése a vidéki területeken. Maihoff speciálisan egy olyan területet hozott létre, ahol színes virágok találhatók, és amelyek megfelelnek a vadon élő méhek igényeinek. Felmérései során már kifogta a barna pikkelyes homoki méhet, amely Bajorországban fokozottan veszélyeztetett faj. Jelenleg 521 vadon élő méhfaj él Bajorországban, amelyek közül 264-et veszélyeztetetteknek tekintenek, ami aláhúzza ennek a kutatómunkának a sürgősségét.
A vadméhek döntő szerepet játszanak a gyümölcsök, zöldségek és más vadon élő növények beporzásában. Többnyire magányos lények, és önállóan gondoskodnak utódairól úgy, hogy pollent gyűjtenek táplálékul a lárvák számára, és fészküket építik. E méhek több mint 400 faja specializálódott saját fészkek építésére, míg 135 faj más vadon élő méhfajokon él élősködően. Ennek ellenére a vadon élő méhek mintegy 75 százaléka a talajban fészkel, míg a többi növényszárat vagy bogarak táplálékát használó fában található odúkat használ, ahogy a WWF jelentése szerint.
Hatékony intézkedések a vadon élő méhek számára
A kutatási projektben a régió 40 faluja vett részt a Rhöntől a Würzburgi járásig. E közösségek körülbelül fele jelenleg a Würzburgi Egyetem által javasolt vadméh-barát intézkedéseket hajt végre. Ezek közé az intézkedések közé tartozik az évelő területek kialakítása, valamint a virágok változatosságát növelő fák és sövények telepítése. „A falvak fészkelőszerkezeteket is létrehoznak a vadon élő méhek számára, mivel körülbelül 75%-uk a talajban fészkel” – magyarázza Maihoff. Ezek a fészkelő területek fészkelődombokból, sziklaperemekből és agyagos sziklákból állnak, és ugyanakkor más beporzó rovarok számára is előnyösek.
Az intézkedések nemcsak a vadméhek megőrzése szempontjából fontosak, hanem a régió teljes biodiverzitására is pozitív hatással vannak. „Németországban a több mint 560 vadon élő méhfajnak csak 37 százaléka tekinthető biztonságosnak” – hangsúlyozza wwf.de. Ezek a felmérések megmutatják, mennyire kritikus a helyzet számos faj esetében, és mennyire szükséges felhívni a figyelmet ezen értékes rovarok védelmére.
Különösen érdekesek a vadméhek eltérő fészkelési szokásai. Például a rozsdás kőműves méhek emberi lakások közelében fészkelnek, és üregeket használnak holt fában és más szerkezetekben. Ez a 2019-es Év rovarának nevezett méhecske gyakran nagyon váratlan helyeken találja meg fészkelőhelyeit, például ajtózáraknál vagy akár fapolcokon. A 15 különböző növénycsaládból származó pollen gyűjtése megmutatja, hogy a vadméhek mennyire tudnak alkalmazkodni az emberi élőhelyekhez, de ez nem vonja el a figyelmet az élőhelyek elvesztése és a mezőgazdaságban bekövetkezett változások miatti folyamatos fenyegetésről.
A falvakban megvalósuló kezdeményezés azt mutatja, hogy mennyire fontosak a közös erőfeszítések és az átgondolt intézkedések a táj gazdagítása a vadméhek számára és a beporzó populációk megerősítése. Maihoff és munkatársai által végzett kutatás nemcsak a vadon élő méhek ökológiai szükségleteinek jobb megértéséhez járul hozzá, hanem utat mutat az élőhelyeik védelmét célzó jövőbeli intézkedésekhez is.