Városfejlesztés a klímaváltozásban: Lipcse a szivacsvárosra támaszkodik!

Városfejlesztés a klímaváltozásban: Lipcse a szivacsvárosra támaszkodik!

Az éghajlatváltozás kihívása óriási feladatok elé állítja a városi régiókat, különös tekintettel a növekvő heves esőzésekre. Erre a helyzetre tekintettel Lipcse városa elkötelezte magát a kék-zöld infrastruktúra fejlesztése mellett a Helmholtz Környezetkutatási Központtal (UFZ) és más partnerekkel együttműködve. Ezek az új megközelítések a vízérzékeny városfejlesztés elveinek megvalósításával segítik a városi terek ellenállóbbá tételét az éghajlati hatásokkal szemben. A párizsi klímaegyezmény nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére szólítja fel az országokat, hanem az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiák kidolgozására is. E stratégiák középpontjában a tér multifunkcionalitása áll, amely természetes vízkörforgást hivatott létrehozni. Ez magában foglalja az esővíz helyszíni beszivárgását és elpárologtatását, valamint a víz tárolását az úgynevezett „szivacsvárosokban”. Helmholtz Klima arról számol be, hogy Lipcsében elemzést végeznek egy 25 hektáros új építési negyedre vonatkozóan, amely 700 helyet biztosít az embereknek.

A kék-zöld infrastruktúrák megvalósítása magában foglalja mind a természet alapú elemeket, mint a tavak, parkok és fák, valamint a műszaki rendszereket, mint például a tócsák, árkok és zöldtetők. Ez a kombináció döntő fontosságú az áradások, a hőség és a szárazság kockázatának csökkentése szempontjából. Egy tudományos alapú tervezési eszközt használnak a heves esőzések és aszályos események hatásainak kiszámítására és modellezésére. Ezen túlmenően a központi szennyvízrendszert tehermentesíteni kell azzal, hogy a csapadékvizet már nem vezetik be a csatornába.

Szivacsváros: jövőorientált koncepció

A „szivacsváros” koncepció a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsa. Ez a koncepció az esővíz tárolására, felhasználására, elpárologtatására, beszivárgására és elvezetésére szolgál. Az IOEW tanulmányai azt mutatják, hogy ezen infrastruktúrák hatékony megvalósításához átfogó változtatásokra van szükség a meglévő társadalmi-technikai rendszerben. Ez magában foglalja a kék-zöld infrastruktúra létrehozását elősegítő politikai eszközök keverékének kidolgozását. A projekt első része a szivacsváros elv megvalósítására fókuszál, míg a második rész a tetők korszerűsítését foglalja magában zöldövezeten és napelemes rendszereken keresztül.

A kezdeményezés fontos célja, hogy azonosítsa a tíz leghatékonyabb eszközt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy klímatűrő szivacsvárossá váljunk. E cél elérése érdekében széleskörű szakirodalmi kutatásokat és szakmai műhelymunkákat végeznek. A törekvések közé tartozik az önkormányzatok és a tulajdonosok támogatása is modellmegoldásokkal, tájékoztató anyagokkal és pályázati ajánlásokkal. A kezdeti eredményeket 2024 szeptemberében mutatták be a Környezeti Toxikológiai és Kémiai Társaság ülésén.

Klímavédelem és energiahatékonyság

A projekt másik központi szempontja az energiahatékonyság javítása az újonnan kialakított városrészekben. Az intézkedések célja nemcsak az éghajlati kihívások kezelése, hanem az energiaköltségek jelentős megtakarítása is. A lakossági igények kielégítése érdekében szoros együttműködésre van szükség a különböző szereplők között, hogy a megoldások megfeleljenek a közösség igényeinek.

Ezen innovatív koncepciók megvalósítása nemcsak a városlakók életminősége szempontjából kulcsfontosságú, hanem jelentős mértékben hozzájárul a klímavédelemhez is. A kék-zöld infrastruktúrák integrációja ezért jelentős lépést jelent a rugalmas, klímabarát városi jövő felé.