Suche
Mein Konto
Ökoszisztémák a fókuszban: az információáramlás meghatározza a biodiverzitást!
Ulrich Brose az iDiv-től kritizálja a hagyományos ökoszisztéma-modelleket, és hangsúlyozza az információáramlás fontosságát a biológiai sokféleség és a stabilitás szempontjából.
Ökoszisztémák a fókuszban: az információáramlás meghatározza a biodiverzitást!
Ulrich Brose, a Német Integratív Biodiverzitáskutatási Központ (iDiv) és a jénai Friedrich Schiller Egyetem munkatársa a közelmúltban bírálta a kialakult ökoszisztéma-modelleket. Ezek a modellek gyakran csak az energia- és anyagáramlásokra támaszkodnak, és figyelmen kívül hagyják az információáramlás döntő szerepét az ökoszisztémákban. A Brose kiemeli, hogy például a Yellowstone Park farkasai olyan információkat használnak fel, mint a nyomok és a szagok a zsákmány megtalálásához. Ez a megállapítás rávilágít arra, hogy a fajok közötti információcsere mennyire fontos túlélésük szempontjából. Az élőhelyek körülményeinek változásai, például a szárazságstressz nemcsak közvetlen, hanem közvetett hatással is vannak a különböző fajok életkörülményeire, ami potenciálisan fajok kihalásához vezethet.[Laboratóriumi folyóirat]
Brose szerint egy ökoszisztéma stabilitása nagymértékben függ olyan szerkezeti paraméterektől, mint a konnektivitás (a fajok közötti kapcsolatok) és a modularitás (kölcsönhatásban lévő alcsoportok száma). Kutatócsoportja matematikai modellek segítségével nemcsak az ökoszisztémák összetettségét jellemzi, hanem megalapozott előrejelzéseket készít a klímaváltozás, az eutrofizáció és az élőhelyek pusztulása hatásairól. Brose 2015 óta dolgozik az iDivben, és 2019-ben elnyerte a Türingiai Kutatási Díjat. Célja, hogy elemezze a fajok közötti kommunikációt, és integrálja azt modelljeibe, hogy átfogóbb betekintést nyerjen az ökoszisztémák működésébe.
A környezeti ingerek hatása
A Brose különböző típusú információáramlásokat ír le, amelyek akusztikusan, vizuálisan vagy szaglásilag lejátszódhatnak, és jelentősen befolyásolhatják az állatok viselkedését. Azt is elmondja, hogy a környezeti ingerek, például a fény és a zaj is jelentős hatással vannak az állatfajok viselkedésére. Ezzel összefüggésben úgynevezett többrétegű modelleket dolgoz ki, amelyek figyelembe veszik a természetben zajló különféle információáramlásokat. Ezek a modellek kulcsfontosságúak az emberi tevékenységek – például a zaj és a környezetszennyezés – következményeinek jobb megértéséhez, amelyek megzavarják a fajok közötti kommunikációt. Brose figyelmeztet ennek az „érzékszervi szennyezésnek” a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásaira.[Laboratóriumi folyóirat]
Hangsúlyozza továbbá az ökológia és a gazdaság egyensúlyának szükségességét a biodiverzitás fenntartható használatának és megőrzésének elősegítése érdekében. Ez illeszkedik számos olyan tanulmány ajánlásaihoz, amelyek a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák működése közötti közvetlen összefüggést vizsgálták. Például Cardinale et al. bemutatja, hogy a biodiverzitás hogyan befolyásolja a trofikus csoportok és ökoszisztémák működését, ami hosszú távon a gazdasági érdekeket is érinti.[ugró]
Brose és kollégái eredményei nemcsak az ökológiai modellek fejlesztésében segíthetnek, hanem hozzájárulhatnak a biológiai sokféleség és annak veszélyei jobb megértéséhez is. Az említett tanulmányok közül sok alapvető adatokat és megközelítéseket kínál ökoszisztémáink ellenálló képességének felméréséhez és növeléséhez az éghajlatváltozás idején. A fajok közötti információcserét vizsgáló holisztikus megközelítés tehát döntően hozzájárulhat a biodiverzitás-kutatáshoz és a fajvédelemhez.