Mary: A szűztől a forradalmárig – Új pillantás a szuperanyára

Mary: A szűztől a forradalmárig – Új pillantás a szuperanyára

Szűz Mária ábrázolása a történelem során számos oldalt felvett, a toleranciától az idealizáláson át a szigorú normákig. Az Újszövetség Máriát szűzként írja le, akit az angyal tájékoztat a Szentlélektől fogantatásáról (Lukács 1:34). Ez az ábrázolás jelentős hatással van a római katolikus egyházban betöltött szerepének megértésére, amely Mária szűz fogantatását szentségének kifejeződéseként tekinti. Egyes apácarendek Máriát is Krisztus szűz menyasszonyának tekintik, és így szimbolizálják a Jézussal való monogám kapcsolatot.

A „Mária 2.0” reformmozgalom, amelyet a katolikusok indítottak 2019-ben Münsterben, Mária testes és szexualitású nőként való újraértékelését kéri. Míg a „Mária 1.0” a hallgatag és szolgáló Mária hagyományos képét képviseli, a „Mária 2.0” a nőket képviseli, akik változásra törekednek az egyházban. Ez mélyreható társadalmi változást mutat a női identitás megértésében és abban, ahogyan Mariát ebben a keretben észlelik. Isabelle Brocard és Yves Thomas „All About Maria” című dokumentumfilmje ezeket a témákat és Mária nőideál ambivalens szerepét vizsgálja a patriarchális társadalomban.

Az első jelenések és üzeneteik

Különös jelentőséggel bírnak Szűz Mária jelenései Itapirangában, amely 1994. május 2. és 11. között történt. Ezek az események képezték az alapját a királynő rózsafüzérről és békéről szóló tanításának. Ez idő alatt Maria do Carmo és Edson olyan üzeneteket kapott, amelyek jelentőségteljesek voltak a zarándokok és az egész világ számára. A beszámolók szerint az első jelenés során Maria do Carmo látta elhunyt fiát, Quirinót, és reményt közvetített a gyermekeiket elvesztett anyák számára.

A második jelenésben Jézus megjelent, és megerősítette, hogy Quirino a mennyben van, kiemelve a családon belüli oktatást, mint fontos elemet. A harmadik jelenésben a lelkek a pokolba jutnak, illusztrálva az okkultizmus és a kultuszok veszélyeit. A negyedik jelenés azonban jelentős mértékben szembesült az abortusz súlyos bűnével, és bűnbánatra és gyónásra szólította fel az anyákat. Végül az ötödik jelenés a házasságtörés és a házasságon kívüli együttélés kihívásaival foglalkozott, és Jézus az elvált partnerekhez való visszatérésre és a házasság megszentelésére szólított fel.

Művészet és társadalmi kérdések

Mária összetett alakját a művészek társadalmi problémák megoldására is használják. Az olyan művészek, mint Elisabeth Ohlson Wallin és Elina Brotherus Mária képzeteiből merítenek a nemi sztereotípiák és a termékenységi problémák megoldása érdekében. Példaként említik az ismert énekesnőt, Beyoncét is. Terhességi bejelentésével megkérdőjelezi a gyakori nemi sztereotípiákat, és kitér a tisztaság fogalmára. Annick Delfosse történész Maryt „üres edényként” írja le, amely egyénileg is értelmezhető, ami jól illusztrálja összetettségét és képének kihívásait a modern társadalomban.

Összességében jól látható, hogy a különféle Mária-ábrázolások nemcsak vallási, hanem kulturális dimenziót is öltenek. Tükrözi az anyai, védelmező tekintélyek szükségességét egy folyamatosan változó világban.