Eschwege megemlékezik: Olvasás Ursula Vaupelről és a múlt borzalmairól

Eschwege megemlékezik: Olvasás Ursula Vaupelről és a múlt borzalmairól

Lenyűgöző felolvasásra került sor ma az eschwege-i Anne Frank Iskolában, ahol Milena Vaupel-Kentner és Thekla Rotermund-Capar Ursula Vaupel élettörténetére összpontosított. Az eseményt azért szervezték, hogy felhívják a figyelmet az „Én is Hitler-lány voltam” című könyvre, amely Ursula Vaupel nemzetiszocializmusbeli fiatalságával foglalkozik. Ez a könyv nemcsak a náci propaganda iránti rajongását írja le, hanem a testi fogyatékossága miatt tapasztalt diszkriminációt is.

Ursula Vaupel figyelemre méltó személyiség volt, aki 1928. június 20-án született Schweidnitzben, és 2018. január 4-én halt meg Eschwegében. Nemzetiszocialista családban nőtt fel, és egész életében küzdött azokkal a kihívásokkal, amelyeket ez a hatás hozott magával. A felolvasás során Milena, lánya beszámolt édesanyja életéről, aki kiállt meggyőződése mellett, bár gyakran tépelődött a követés és a kirekesztés között. Thekla Rotermund-Capar részleteket olvasott fel a műből, hogy életre keltse az elhunyt hangját. Megrendítő pillanat volt, amely mély benyomást tett a közönségre.

Emlékezés és elkötelezettség

Az olvasás központi szempontja volt az emlékezetmunka fontossága és a fiatalok elkötelezettsége az erős demokrácia mellett. A háború után a Vaupel aktívan kampányolt az emberi jogokért és a történelemmel való megbékélésért. Az eschwegei „boszorkányperek” áldozatainak emlékei különösen közel álltak a szívéhez. 1657-ben egy anyát és lányát elítélték és kivégezték a városban állítólagos boszorkányság miatt. Az eschwegei Schulbergen álló emlékmű Ursula Vaupel kezdeményezése, aki azért kampányolt, hogy megbékéljen a történelem e sötét fejezeteivel.

Az esemény nemcsak Ursula Vaupel előtti tisztelgés volt, hanem erőteljes felhívás is a béke, a demokrácia és az emberi méltóság iránt. Paul Kester, egy zsidó fiú, akit 1939-ben egy Kindertransporton mentettek ki Svédországba, videóüzenetet küldött a diákoknak. Ebben a fent említett értékekért emelte fel szavát – ez egy másik fontos szempont az olvasmányban, amely egyértelművé tette a múltba visszanyúló összefüggéseket.

Életmű és elismerés

Ursula Vaupel nemcsak elkötelezett tanár és történész volt, hanem politikus és író is. Házas volt, három gyermek édesanyja. Életművéhez tartozik számos hozzájárulás a boszorkányüldözéssel kapcsolatos kutatásokhoz, valamint a menedékkérők támogatása és az életvégi gondozás. Szolgálataiért többek között Hesse állam díszlevelével tüntették ki. Fiatalkori emlékeik a kollektív emlékezet fontos részét képezik, és hozzájárulnak a múlt megvilágításához.

Reimann Anna igazgató köszönetet mondott az előadóknak, és méltatta a német tanárok elkötelezettségét, akik a felolvasás megszervezésében kulcsszerepet játszottak. Az esemény rávilágított a fiatal nemzedékek felelősségére, és világossá tette, mennyire fontos tanulni a történelemből, és aktívan dolgozni egy igazságos jövőért.