Az első titkos deportálási repülés Afganisztánba: tiltakozások Lipcsében!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Lipcse: 2021 óta az első deportálási repülés Afganisztánba, elítélt bűnözőket, tiltakozást és az emberi jogi kérdés bírálatát vonja maga után.

Leipzig: Erster Abschiebeflug nach Afghanistan seit 2021 bringt verurteilte Straftäter, Proteste und Kritik zum Menschenrechtsthema.
Lipcse: 2021 óta az első deportálási repülés Afganisztánba, elítélt bűnözőket, tiltakozást és az emberi jogi kérdés bírálatát vonja maga után.

Az első titkos deportálási repülés Afganisztánba: tiltakozások Lipcsében!

2025. július 18-án a Merz-kormány titkos deportáló járata indult a lipcsei/hallei repülőtérről Kabulba, ami az első deportálás volt Afganisztánba a tálibok 2021. augusztusi hatalomra kerülése óta. A Qatar Airways által üzemeltetett charterjárat (Q7431-es járat) egy A28-as bűnözői csoportot hozott vissza szülőföldjükre. Ezeket az embereket korábban különböző szövetségi államokból, például Szászországból, Baden-Württembergből és Észak-Rajna-Vesztfáliából hozták Lipcsébe.

Az indulás szigorú biztonsági óvintézkedések mellett történt, a repülőtéren pedig nagyszámú rendőri jelenlét biztosította a kitoloncolást. -tól származó információk szerint Kép A deportáltak között volt három drezdai férfi is, akiket lopásért, kábítószer-kereskedelemért és testi sértésért ítéltek el. Más fogvatartottak a pforzheimi, büreni és ingelheimi deportáló központokból érkeztek.

A deportálási politika bírálata

Az Afganisztánba történő deportálási műveleteket azonban erősen bírálták. A Szász Menekültügyi Tanács hevesen tiltakozott e visszatérések ellen. Után Idő Hangsúlyozzák, hogy egyetlen bűncselekmény sem indokolja a deportálást olyan országba, ahol fennáll a kínzás és az emberi jogok súlyos megsértése veszélye. A szövetségi államok menekültügyi tanácsai egyértelművé tették, hogy a tálibokat olyan rezsimnek tekintik, amely megsérti az emberi jogokat, rendszeresen száműzi a nőket és lányokat a nyilvánosság elől, és állami erőszakot alkalmaz a lakosság ellen.

A Külföldiek Központi Nyilvántartása szerint 2025. június 30-ig összesen mintegy 11 172 németországi afgán állampolgárnak kell elhagynia az országot. Közülük 9462-nek van tolerancia státusza, míg 1710-en élnek megtűrési státusz nélkül. A tálibok hatalomra kerülése után csaknem három évig tartó kitoloncolási tilalmat csak 2024 közepén oldották fel, amikor Nancy Faeser belügyminiszter ismét visszatért. Az első speciális repülés 28 bűnözőt és elkövetőt is visszahozott Afganisztánba.

Társadalmi perspektívák

A mostani kitoloncolások erős ellenállásba ütköznek az emberi jogi szervezetek és az ENSZ részéről, amelyek számos nyilatkozatban figyelmeztetnek arra, hogy Németországnak nem szabad kibújnia az afgán állampolgárokkal szembeni felelőssége alól. Felszólítanak az érintettek emberi és törvényes jogainak tiszteletben tartására, különösen a megkérdőjelezhető afganisztáni emberi jogi helyzet fényében.

Az afgán állampolgárok hazatelepítéséről szóló vita rávilágít a feszült németországi belpolitikai helyzetre, valamint a menekült- és menekültpolitika kihívásaira. Miközben a kormány hangsúlyozza a németországi biztonsági helyzetet és ragaszkodik a hazatelepítéshez, számos szervezet arra figyelmeztet, hogy ez aláássa a hatékony támogatást és a menekültek befogadását.